Amikor elkezdtem a hímzést különböző nagyságú formájú terítőket képeket készítettem általában először magunknak, majd anyukámnak és természetesen anyósomnak is készült . Később jött a horgolás amit szintén nagy kedvvel csináltam ezek a kézimunkázások első időben még gazdaságossági szempontokat is szolgáltak hiszen olcsó volt a pamut és egy blúzt meghorgolni nem sok időbe tellett , minták voltak bőven olyat készítettem ami tetszett és még kevesebbe is került mint a kész felső. Ezekből a horgolásaimból már nincs, mivel később lebontottam és a lányaimnak készültek blúzok. Közben megismerkedtem a varrógéppel is nagyon hasznosnak bizonyult hiszen ezzel is megtudtam egyszerű dolgokat varrni. A varrógép az amit a mai napig alkalmanként használok. Horgolásom utáni időszakban megtanultam a kötést aminek szintén nagy hasznát vettem, sok mellényt, pulcsit kötöttem. Az alsó sor középső képén egy olyan pulóverem fotóztam le amit legalább 20 éve kötöttem és még a mai napig feltudom venni. Sajnos ezek a kézimunkázások megszűntek, mivel a szememnek igen fárasztó lenne. Két kis mellényt kötöttem csupán az unokáknak az elmúlt időszakban.
Jó visszagondolni azokra az időkre mikor még kikapcsolódás volt számomra egy szép terítő kivarrása! Talán ezért is szeretem nézegetni a kézimunkás blogokat és csodálni amiket alkotnak!
Sajnálom, hogy kimaradt a kézimunka : egyik legjobb alkotási és stresszoldó tevékenység! Én nagyon szeretek kötni, horgolni - nélküle rég begolyóztam volna . Szépek a munkáid!
VálaszTörlésEzt a bejegyzést akár én is írhattam volna, szinte szóról-szóra ugyanígy voltam . Hímzés, subázás,kötés-horgolás, varrógép - közben még olvasásra is jutott idő...
VálaszTörlésEgy időben a makramé technikával készítettem dísz és használati tárgyakat.
Most is gusztusos ételeket sütsz-főzöl, mint mindig. A zebracsíkos kalácsod különösen jól sikerült! :)
Kedves Éva!
VálaszTörlésEzt a bejegyzést akár én is írhattam volna, és a kézimunkák lehetnének az enyémek is... Abban különbözünk, hogy hála''.... hogy most is kézimunkázhatom... kicsit mindig pirulok, mert hogy panaszkodom, hogy ezt vagy azt nem látom, pedig oly sok mindent megtudok csinálni, csak nem arra az anyagra, vagy nem olyan fonallal...
Köszönöm a jókívánságaidat... Viszont Te a konyhába állítod elő a "szépségeket".. van jó pár étel, amit azóta készítek, hogy itt olvastam....
Örülj annak az egy két kis mellénynek...Szívesen látnám... meg lehet ám mutatni... nem baj ha főzős a blogod... belefér...Szeretettel...Én...
fenci köszönöm!
VálaszTörlésmarisz57 köszönöm!
Vera köszönöm és örülök hogy pár receptemet kipróbáltad! A kis mellények közben alkalmazkodtak a gyerkőcökhöz mikor kinek kellett és már toldtam is hozzá. Ha kézközelben lesz lefotózom majd!
Én is szerettem mindig kézműveskedni, és olyan fokon műveltem, hogy egyesületi tagként a Várban a Mesterségek Ünnepén vagy a Néprajzi Múzeumban, Iparművészeti Múzeumban árultam a termékeimet, és kiállításaim is voltak. Nem tudom, hogy belenéztél-e már a blogomban a fejléc alatt felsorolt kategóriák egyikébe a Kreatív alkotásaim alattiba, ott találkozhatsz a mézeseimmel pl. a Betlehem cíművel ami kiállításon volt, a karcolt tojásaimmal, tojás írókázással amelyek zsűrizettek, textilből készült tárgyaimmal, horgolással, kötéssel, ékszerrel, játékokkal stb. A mai napig készítek ezt-azt, de már csak ünnepekkor és a családomnak, rokonaimnak.
VálaszTörlés