Április hónapban két nap sajnos számomra szomorú emlékeket idéz. Mai nap van édesapám halálának 57-ik évfordulója! Édesanyámnak aki / már 15 éve hogy nincs köztünk/ 16-án születésnapja!
Édesapámat kis gyerekként veszítettem el, de emlékeimben gondolatban velem van! Édesanyám szinte nincs olyan nap hogy ne érezném hiányát, az idő nem igaz hogy begyógyítja a sebeket. Egyre jobban kicsi pici jelek rá emlékeztetnek!
3 megjegyzés:
:( Sajnálom,főleg azt,hogy te is korán veszítetted el édesapádat.Én is,bár én az úgynevezett felnőttkor küszöbén.
Ahogy telnek az évek,egyre jobban hiányoznak....ezt én is tapasztalom....
Áldás,hogy vannak az unokák, ők a friss,üde, éltető napsugarak az életben.:)
Az ember nem győz elég hálás lenni azért, hogy vannak a körülötte lévők. És aki elmegy, az sokáig nagyon tud hiányozni. Enyhül, mégis valóban az apró dolgok hozzák fel újra az emlékeket. De valahol jók is ezek az emlékek, hogy előjönnek, mert nem engedik elfelejteni sem...
Mamka sajnálom hogy neked is ilyen érzéseid vannak. Valóban a gyerekeim és családjuk az unokák ha itt vannak tudnak felüdülést nyújtani !Köszönöm!
Bridge köszönöm kedves szavaidat!
Megjegyzés küldése