2012. április 12., csütörtök
Szeretteimre emlékezem!
Receptjeim gyűjtőhelye ez a blog , de sokszor úgy kezelem mint egy naplót , ezért úgy gondolom helye van annak is ha szeretteimre emlékezem a mai napon ezzel a bejegyzésemmel ! Édesapámnak ma van halálának 55-ik évfordulója, Édesanyámnak pedig IV.16-án születésnapja, aki már 14 éve nincs köztünk ! Lélekben mindketten velem vannak örökre!
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
14 megjegyzés:
Ha emlékezünk soha nem feledünk.
Együtt érzek veled,nekem apukám tavalyelőtt karácsony hetén halt meg és borzasztóan hiányzik. Nem tudom,hogy mikor szűnik meg a nagy űr a szívemből talán soha?
Nyugodjanak békében mindketten!
Jámborné Budai Mónika:Köszönöm! Ez az a hiány amit az idő nem hogy gyógyít, de talán még az idő múlásával jobban fáj!
Kata: Köszönöm !
Akkor azt hiszem meg is van a napokkal ezelőtti rosszkedv kulcsa is, szerintem!
Nálunk is évforduló, mert az én Apukám, pont Ápr.12-én halt meg 2 évvel ezelőtt, Édesanyám még, amikor 13 éves voltam...
Isten nyugtassa mindannyiukat!
Lehet, hogy a szomorú évforduló közeledte miatt voltál olyan levert az utóbbi napokban! Nagyon fájdalmas lehet még ennyi év után is Szeretteid elvesztése. De a kis Unokád biztosan vigaszt fog nyújtani az emlékezés szomorúsága után!
Sajnos a szüleink halálát meg kell élnünk, hacsak nem a gyerek hal meg előbb. Nálunk ilyen tragédia is volt, az Öcsém 36 éves fia autóbalesetben halt meg 6 éve. De meghalt már az én Apukám is. Hála Istennek az Anyukám még él 88 éves.A szeretteink elvesztése iszonyatos fájdalom, soha be nem gyógyuló seb.
Tudod apukám mindig azt mondta -és ez lett anyukám- sírjára vésve 14 éve- hogy csak az halt meg akit elfelejtenek...
Most, hogy 2 éve apukám is mellette pihen, értettem meg csak igazán mennyire igazuk volt.
Leljenek békét ezek a napok a lelkedben.
Márti: Elképzelhető hogy ez is közrejátszott a hangulatom megváltozásában! Akkor Neked is fájó gondolataid voltak napokban biztos!
Maria:Tudod van úgy hogy nem is kell hozzá évforduló csak elgondolkodik az ember dolgokon, ha pont olyan hangulata van akkor még fájóbb az emlék.Ez attól függ, akkor pont milyen passzban vagyok? A kis unokám gondolom ha itt lenne többször talán nem lenne időm a régmúlton ábrándoznom, mert vele csupa móka kacagás a nap!
Lívia:Ez így igaz ahogy írod! Boldog lehetsz hogy még Édesanyád él, jó egészséget kívánok neki!
Katha:Ez így igaz, én is mindíg ezt szoktam mondani.Nagyon szépen köszönöm!
Veled érzek!
Köszönöm Éva. Én is azt mondom, amit katha "csak az halt meg akit elfelejtenek..." Emlékezzünk, még akkor is, ha fájdalmas. Veled érzek.
Szera: Köszönöm!
Lívia:Köszönöm!
Tudom milyen, biztos ezért volt a rossz hangulatod!
Mondhatni fiatal vagyok még, de anyukám és hugim van még aki. Sajnos mindenki meghalt korán, apum, nagyszüleim :-(((.
Ibcsi:Elképzelhető hogy ezért.Sajnos hogy mindenkinek van ilyen fájó emléke.Koromnál fogva,a szűk családomon kivűl sajnos egyre kevesebb rokonom él.
Átéltem én is már sok mindent pedig csak 32 vagyok.Áttudom érezni fájdalmad.Szeretteink mindig is velünk vannak, még akkor is ha már nincsenek köztünk.
Megjegyzés küldése