2012. február 19., vasárnap

Magamról még pár dolog !

Már hosszú ideje érlelődik bennem  amit most szeretnék veletek megosztani.  Ez nem recept, de talán  mégis a megpróbáltatásokhoz való recept és erőt adhat valakinek ahhoz hogy soha nem szabad feladni.  Sok mindent megtudtatok már  szokásaimról  azt hogy az életem talán ezidáig végig arról szólt hogy  állandóan mennyire beosztónak kellett lennem. Természetesen nem csak ebből áll az  életem. Amit eddig nem mondtam el az az  előre várható és  amit előre nem tudunk megpróbáltatásokról szól. Abban nagy szerencsém van   kódoltan úgy születtem hogy  mindíg  elfogadtam  ami történt velem és próbáltam  azon nem túl sokat töprengeni. Részletekbe nagyon nem szeretnék bonyolódni, röviden csipőficammal születtem. Mikor férjhez mentem  nagyon foglalkoztatott hogy nem fogok tudni szülni. Sikeresen megszültem minden komplikáció nélkül két gyermekemet. Teltek az évek problémám volt a lábommal nagyon tönkrement  mind a két csipőmet  megmütötték először 1999-ben majd  2000-ben  csípőprotézist kaptam. Nem volt könnyű a felépülésem  de akartam hogy  mindent megtudjak csinálni. Emlékszem mikor a második mütétem után haza kerültem  fejembe vettem hogy gombócot csinálok, nem is tudom hogy miért pont azt hiszen azzal elég sokat kell állni .Izzadtam, de sikerült. Soha nem gondoltam arra hogy bármiben akadályozhat majd engem ez a két mütét.  Annyira felerősödtem igaz egy bottal jártam /jelenleg is/ visszahívtak dolgozni 4 órásként. Örültem neki  hogy mehettem dolgozni.  Pár évig  dolgoztam mikor egyik reggel  mikor készültem a munkába éreztem, hogy erősen fáj a fejem és félre húzott. Gondoltam biztos magas a vérnyomásom, busszal bementem a munkahelyemre/ Kórházban belgyógyászaton  dolgoztam/ mondtam ott a munkatársaimnak hogy egy kicsit nem jó a közérzetem, de már akkor észrevették hogy félreállt a szám. Vérnyomásmérés,  CT-re mentem kiderült hogy Stroke -t ért.  Tisztában voltam mi ez, pár napig  infúsióra hordott a lányom, ami a munkám volt  a gépelés szinte teljesen kiesett, újra kellett tanulnom. Akkor abban az állapotomban csak az volt előttem hogy minél hamarabb megtanulni megint gépelni. Itthon  a gépen gyakoroltam(mappám címe:megakarok gyógyúlni)  nem tudom mennyi oldalt írtam azzal teli hogy "egészséges akarok lenni "... hosszú oldalakat írtam ezzel teli.  Mert vallom azt hogy akarni kell! Annyira megtanultam ismét a gépelést hogy visszamentem dolgozni  közben gyógytornára jártam. Még két évet dolgoztam mikor  eljöttem munkahelyemről, mert eléggé fárasztónak éreztem már.   Ez a betegség  a stroke érintette a szememet is  ami azt okozta  hogy  pár év múlva  az egyik szemem / született rövidlátó vagyok  nem is kicsit/ előtt foltok jelentek meg. Szemészet és  megint a bizonytalanság és a gyakorlott  gépelésem:" egészséges a szemem "... megint oldalakon át írtam!   Egy hét után tudtam meg hogy üvegtesti betegsége van a szememnek az okozza  ezt a foltot. Nem tudom hogy mit hoz még az élet fogok-e még írni "abba mappába"?  Tudom sok ember van aki ettől sokkal több gonddal és bajjal él,  csak ezzel az én történetemmel  azt szerettem volna  jelezni, hogy bármi adódik az életben  nem szabad  elcsüggedni. Ha kicsit fáradtnak  érzem is magam  néha , mert azért előfordul az is,  de itt vagyok és tudok nagyon sok mindennek  örülni és remélem még  tudok majd nektek ettől vidámabb dolgokról is mesélni!
                                                                                 

32 megjegyzés:

Jámborné Budai Mónika írta...

OLVASÁS KÖZBEN FOJTOGATOTT A SÍRÁS,EGYÜTT ÉRZEK VELED ÉS HA TUDOK SZÍVESEN SEGÍTEK. ÉN IS MISKOLCOM LAKOM,ÉS MIVEL GOND VAN A LÁBADDAL BÁRMIKOR EL JÖHETSZ HOZZÁM A SZALONBA EGY GYÓGYPEDIKŰRRE,SZÍVESEN LÁTLAK. ELÉRHETŐSÉGEMET A SZAKMAI BLOGON MEGTALÁLOD.

UI: ÖRÜLÖK,HOGY NEM ADOD FEL,ÉS TANULHATNAK MÁSOK IS AZ ÉLET KÜZDELMÉRŐL TŐLED!!!

Mrita írta...

Fantasztikus ember vagy! Örülök, hogy megismertelek, még ha így az interneten keresztül is. Köszönöm, hogy megosztottad velünk történetedet. Biztos vagyok sok embernek segítettél vele. Mindig örömmel olvasom a blogodat, örülök, hogy ilyen pozitív vagy.

Patrícia írta...

Nem is tudom mit írjak! Nagyon erős vagy, minden tiszteletem a Tied!

Martinelli Martinelli írta...

Kedves Éva, nagyon sajnálom, hogy ennyi szenvedést mért rád a sors, de annak nagyon örülök, hogy optimista vagy és küzdő! Sajnos mindenkinek megvan a maga keresztje, csak nem látszik. Kívánok neked továbbra is egészséget, sok erőt és kitartást és köszönöm, hogy megosztottad velünk.

Gerdi írta...

Éva, amúgy is nagyszerű emberként ismertelek meg, de most még nagyobbat nőttél a szememben. Tisztelem az akaraterődet, bátorságodat és az élethez való hozzáállásodat. Ezt is megtanulhatjuk Tőled!

Emi írta...

Kedves Éva, kitartást kívánok neked továbbra is! Nagy erő lakozik benned!

trollanyu írta...

Le a kalappal előtted Éva, igazán szuper, hogy ilyen pozitív gondolkodású vagy, kitartó és erős akaratú. Csak jó egészséget kívánok neked és köszi, hogy ezt megosztottad velünk:)

Lilla írta...

Hát Éva komolyan mondom, hogy megkönnyeztem az írásod. És tudod, mindenkinek vannak gondjai, de amikor valakinek az egészsége rendbe van, akkor nagy baj nem lehet. Te bebizonyítottad, hogy mi mindenre képes az ember! Továbbra is csak kitartást kívánok Neked és remélem még sok finom, ötletes receptet hozol nekünk!

Kreatív konyha írta...

Éva Drága!

Tanítanod kellene a pozitív hozzáállást, a bölcs előrelátást, a takarékos háztartásvezetést a fiataloknak, sőt az idősebbeknek is. Köszönöm, hogy ezt megosztottad velünk.

Barbi írta...

Ez a történet sem volt teljesen szomorú, mert erőt és bizakodást adott, és megerősített abban a hitemben, hogy az akarni vágyásunk, a tudatunk mindenre képes! Régóta foglalkoztat ez az erő és próbálom használni, de igazán még nem állított a sorsom ennyi és ilyen nehéz megpróbáltatás elé mint téged. Nagyon örülök hogy Te ilyen kitartó és elszánt vagy. Ez a hit nem jellemző az emberekre, bár talán mostanában többen kezdenek hinni magukban. Remélem a fiatalabb generáció még fogékonyabb és kitartóbb lesz ilyen példákat látva! Köszönöm, hogy leírtad és további erő, boldog életet kívánok! :)

Nagymamis írta...

Éva ilyen erős akarattal és kitartással a mappád nem marad üresen. Jobbulást kívánok! Gyógyulj meg mihamarabb! Már az is fél gyógyulást jelent, hogy leírtad, kiírtad magadból a gondodat, problémádat.

duende írta...

Fantasztikus ember vagy. :) És sokat lehet tanulni Tőled!

Szera írta...

Köszönöm, hogy megosztottad!
Jó egészséget, erőt és örömöt kívánok neked, szeretettel! Szera

mellissina2 írta...

Kedves Éva!
A pozitív gondolkodás sokat segít rajtunk,részemről örülök,hogy volt "Bátorságod" leírni a küzdelmedet!Most írhatnék hosszú sorokat is,de csak annyit akarok mondani Neked,hogy ne hagyd Magad!!!És küldök egy baráti ölelést!!!

m.k. írta...

nagyon jó, hogy megosztottad ezt velünk, a csüggedőknek fontosak az ilyen pozitiv példák, köszönöm

María írta...

Kedves Éva! Köszönöm, hogy megosztottad velünk az életed ilyen bizalmas részleteit, biztos vagyok benne, hogy ezzel is nagyon sokat segítesz másokon. A kitartásod, pozitív gondolkodásod példa értékű lehet mindannyiunk számára!!

Ibcsi írta...

Hát személy szerint köszönöm, hogy megosztottad velünk, nagyon nehéz dolgokon mentél keresztül, de a pozitív hozzá állással, igen sok minden elviselhető.
Sose szabad feladni semmit, mint ahogy te is tapasztaltad.
Maradjon meg még sokáig !!!!

Katalin írta...

Kedves Éva, nem is gondoltam volna, hogy ennyi baj ért már téged. Te egy agyon erős asszony vagy! Mindig csodálattal nézek azokra, akik úrrá tudnak lenni a bajokon, bizakodni a jobb jövőben. Igen, sajnos nem tudjuk mit hoz a jövő, mit tartogat nekünk még az élet, de talán így jobb is. Kívánok neked jó egészséget, kellemes elfoglaltságot ezután is a konyhában, és hogy az elkövetkezendőkben is sok-sok finomsággal lepjél még meg minket!

Márti írta...

Kedves Éva!
Biztos vagy úgy Te is, hogy egy ember megismerésénél számít az első benyomás,ami mindig működik(legalábbis nálam!) számomra nagyon rokonszenves voltál az első perctől, most már értem miért! További erőt jó egészséget,és kitartást ami nem lesz nehéz ilyen hittel!

Éva írta...

Lányok: Nagyon szépen köszönöm az együttérző szavaitokat,jó volt kiírni magamból! Talán akad akinek az én példám erőt fog adni!

Okki írta...

Kedves Éva, nagyon sajnálom, hogy ilyen nehézségeket kellett átélj! :(
A legfontosabb, hogy erős voltál és nem adtad fel a harcot! Valóban nagyon sokat segít, hogy pozitívan álljunk hozzá a dolgokhoz, még akkor is ha nem látjuk a kiutat.
Egészséget, erőt és kitartást a továbbiakban!!! Minden jót! :)

nyanyus írta...

Kedves Éva!
Az előző valamelyik kommentemben azt irtam példaképem vagy.A ráérző képességem működik.Mióta olvaslak tudom hogy különleges ember vagy.Kívánom Neked hogy tele legyen az a mappa.Magam is hasonló gondokkal küzdök,de sajnos nálam nem minden jött vissza.Küldök egy baráti ölelést szeretettel!

M@rti írta...

Kedves Éva!
A többiek már mindent megfogalmaztak. Ugyanolyan kitartással, lelkesedéssel folytasd, ahogy a blogod írását-szerkesztését teszed.
Jó egészséget kívánok Neked!

teller-cake írta...

Én is köszönöm a pozitív példát, amit elém állítottál és további jó egészséget kívánok neked! És azt, hogy még sokáig megoszthasd itt a munkáidat és a gondolataidat!

Csiperke írta...

Csodálom az erődet! Mások fele ennyi nehézség alatt is megroppannak. Példamutató a kitartásod, ezt tényleg tanítani kéne! Kívánhatnék további sok erőt és kitartást, de inkább csodát kívánok neked! Kívánom, hogy teljes egészségben élhess, és olyan anyagi jólétben, amiről nem is álmodtál!

Éva írta...

Lányok :Köszönöm a jó kívánságokat! nyanyus: nagyon sajnálom hogy Te is ebben a betegségben érintett vagy.
Csiperke:Nagyon szépen köszönöm a szép és jó kívánságokat!Mindíg azt mondtam eddig is hogy csak egészség legyen mert a többit valahogy meglehet oldani!

marisz57 írta...

Éva! Továbbra is legyél ilyen optimista, higgyél magadban és süssél-főzzél finomakat,amelyekről a blogodban olvashatunk.
Nálad nemcsak a takarékosságról tanulhatunk!

Vera írta...

Le a kalappal előtted!!! Minden jót kívánok... kell néha hogy kiírjunk magunkból dolgokat...Köszönöm...

Anikó írta...

Csak most olvastam, hogy mi minden történt veled.
Éva te egy erős asszony vagy, ezzel a pozitív gondolkodással mindent át lehet és kell is vészelni, sokat lehet tanulni tőled:-)))
Tudom min mentél keresztül, mert nekem is 5 különböző műtétem volt már, azonkívül nálam is 46 éves koromban derült ki, hogy ficamom ugyan nem volt de a jobb csípőízületem nem fejlődött ki, sokat fáj a lábam, a férjem is súlyos betegséggel küzd, úgyhogy tudom mennyire fontos a pozitív hozzáállás, a hit a gyógyulásban.
Szívemből kívánok neked minden jót, egészséget és hosszú életet:-)))

Éva írta...

marisz57: Köszi! Igyekszem!
Vera: Ez így igaz, néha előjön ! Köszi!
Anikó:Köszi! Tudom másoknak is van egészségügyi problémájuk amivel együtt kell hogy éljenek. Nagyon sajnálom hogy Te is ezzel a problémával élsz, kívánok neked is és férjednek is jó egészséget és türelmet!

Panna írta...

Csak most találtam meg ezt a bejegyzésed! Olyan jó, arról olvasni, hogy a sok nehézség ellenére, amit az élet eléd gördített pozitívan állsz a dolgokhoz és nem adod fel! Remélem ilyen optimista maradsz és a nehézségekben ezután is segítségedre lesznek a pozitív gondolataid. Tudod én is csípő ficamos voltam, de szerencsére 2 éves koromban megműtöttek és azóta nincs baj. A gyerekvállalás nekem még vissza van, de éppoly optimista vagyok, mint Te. Hiszem, hogy a gondolatainkkal bevonzhatjuk a jó dolgokat az életünkbe! Kívánom, hogy egészséges és boldog légy!

Éva írta...

Panna: Köszönöm !

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...