2013. szeptember 16., hétfő

Unokám kérdései mostanában

Még kicsi a gyerek nagyon nehéz  és bonyolult  egyes fogalmakat megértetni vele.  Ilyen   pld. ha valakit szeret,  találkozik  játszik vele, ajándékot kap tőle,  egy idő után csak a kórházban látja  és végül nincs sehol. Felnőttnek is nehéz feldolgozni azt ha valakit elveszítünk, de a gyereknek talán ez még felfoghatatlanabb. A kis unokám másik nagymamáját ez évben  veszítette el. Lányomék  úgy próbálták elmagyarázni unokámnak hogy a nagyi csillaggá vált . Unokámnak volt pár kérdése akkor is, ami természetes  ezt megbeszélték! Mostanában viszont  előjöttek ezek a gondolatai  és már többször megkérdezte tőlem: "Nagyi te is csillag leszel? Visszajössz majd? Nem akarom hogy csillag legyél! "    Kérdései egy részére tudtam válaszolni:" Igen én is csillag leszek majd egyszer, nem most !"  ( Nem lehet tudni mikor, de erre muszáj voltam így válaszolni hogy lássam a kis arcán a megnyugvást!)                                                                

4 megjegyzés:

Szera írta...

Ezek nagyon kényes dolgok. Sok-sok évi pedagógus pályámon azt vettem észre, hogy 4-5 éves korban kezdi a gyerekeket foglalkoztatni a halál gondolata. Persze, ha a családban történik ilyesmi, kicsit előbb is aktuálissá válik a téma. Úgy gondolom, ha valakinek erős meggyőződése van azzal kapcsolatban, hogy mi történik velünk, miután meghalunk, annak sokkal könnyebb. Ellenkező esetben bizonyára nagyon nehéz olyat mondani, ami azt is megnyugtatja, aki vigasztalni próbál egy kisgyereket. Kívánom, hogy még sok-sok évig örüljetek egymásnak, szeretetben, egészségben! <3

Éva írta...

Szera a felnőtt talán feltud készülni hiszen látja hogy ez rövidesen bekövetkezik de egy gyereket talán félti az ember ezzel terhelni. Köszönöm !

HajniZoli írta...

Nemrég átmentem ezen a fiammal. Nagyon érdekli őket minden. Én azt mondtam, hogy tudjuk azt, hogy ha megszülettünk egyszer el is kell mennünk, amikor befejezzük a dolgunkat a földön. Erre megkérdezte, hogy ugye neked még van itt dolgod? Mondom persze, rengeteg, még sétáltatni fogom a ti gyerekeiteket is:-)

Éva írta...

HajniZoli aranyosak tudnak lenni, de ez a fogalom nekik még nem fogható fel annyira!