Nem tudom hogy így érzitek-e? Talán azok a családok ahol több kicsi gyerek van még otthon, dolgoznak azoknál nem tűnik fel az idő rohanása. Bár ha vissza emlékezem akkor is gyorsan teltek a napok hetek sőt évek is, hiszen akkor azért toltuk a napokat és vártuk az évek múlását mert mindig valamire kíváncsiak voltunk. Hogy fog beilleszkedni a gyerek az oviba, az iskolába, majd később sikerül-e neki a középiskola . Aztán pedig milyen pályát válasszon, sikerül- e munkahelyet találni ? Majd később társra talál-e és ha igen boldog -e? Ez mind mind a szülő élete folyamán kérdés-felelet közben pedig az idő múlik. Ekkor annyira szerintem nem is vesszük észre ennek a súlyát. Hiszen ez így van rendjén ez az élet maga! De mégis vannak olyan időszakok , amikor talán jobban érezzük hogy múlik az idő de mégis egy kicsit megállunk és elgondolkodunk ezen. Hiszem hogy ez az élet értelme maga, az hogy aggódjunk gyerekeinkért, családtagjainkért. Az életem úgy alakult hogy már közel 4 éve itthon vagyok /a férjem szintén / az időmet úgy osztom be ahogy akarom vagy éppen az erőm engedi . Mindig csinálok valamit nem unatkozom, és rájöttem hogy az idő ugyanolyan gyorsan telik mint mikor még sokkal több elfoglaltságom volt. Szinte egyik nap megy a másik után, sőt a hetek úgy elszaladnak. Hogy ennek mi az oka? Nem tudom ! Az biztos hogy ebből az évből már csak egy hónap van hátra és akkor megint egy évvel öregebbek leszünk!
De most megszólal bennem a pozitív gondolat: ettől nagyobb problémánk soha ne legyen!!!




















