Szüleimre emlékezve!

Nem csak a mai napon de  szinte mindennap valami emlékeztet  szeretteimre. Április 12. van Édesapám  halálának 56. évfordulója, sajnos elég korán elvesztettem  nagyon halvány emlékeim vannak hiszen négy és fél éves voltam, de bármilyen hihetetlen is mégis emlékszem bizonyos dolgokra. Április 16-án épp a mai napon van Édesanyám születésnapja ma lenne szegényke 91 éves  de sajnos már 15 éve hogy nincs köztünk. Nincs köztünk, de velem van !  Ilyenkor még erősebben előjönnek a régi  emlékek, fájdalmak, sérelmek. Az hogy mennyire türelmesen viselte a betegségét,  soha nem panaszkodott a sorsával  mindig elégedett volt, pedig nem volt könnyű  az élete. Nekem ha valami nem tetszett, sérelmesnek véltem, soha nem mondtam meg mert mindig arra gondoltam hogy azzal fájdalmat okoznék. Lányaim sokszor mondták nekem hogy meg kellett volna beszéljem  édesanyámmal azt hogy nekem mi fájt/lelkileg/,  de én most is azt mondom hogy így tettem jól hogy nem mondtam meg . Temetőbe sajnos csak ritkán tudunk kimenni mivel  más helyen  vannak eltemetve  de gondolataimban mindig itt vannak. Édesanyám kedvenc virága volt a szegfű !