Sokszor visszanézem a régen bejegyzett írásaimat és olyankor én magam is elérzékenyülök hogy mi minden történt az elmúlt években és milyen gyorsan múlnak az évek ! Első unokám 3 éves lehetett mikor írtam ezt a bejegyzést amit most kijelöltem hogy legközelebb mikor itt lesznek az unokák megtudjam mutatni nekik is de főleg annak a 3 évesnek aki már azóta 15 éves lett! Nagyon gyorsan felnőnek a gyerekek, kisebb korukban szerettem fotókat is feltenni de ezt már nem teszem. Legnagyobb unokám (nagyon hasonlít nagyapára ) az idén szeptembertől már középiskolás lesz , a két kisebb unoka pedig már ötödikes . Nagyon ügyesek jól tanulnak büszke vagyok rájuk! A mai napig mellettük unatkozni nem lehet , próbálják fejleszteni nagyi videojáték ismeretét meghallgatom bár ez engem hidegen hagy😄. Azért tudunk beszélgetni a mindennapi történtekről is röviden a sulis dolgokról ha éppen nem " nyomkodják" a mobilt? Sokat aggódom értük bár ez az anyák és nagymamák dolga ami a szeretet jele is ! Mióta sajnos egyedül maradtam Ábel unokám már többször megkérdezte :"nagyi nem vagy magányos? Az unokámnak azt mondtam : " egyedül vagyok de nem vagyok magányos" !
Férjem nagyon hiányzik, sokszor vannak gyengébb napjaim de próbálok arra gondolni hogy az élet megy tovább. Remélem hogy egészségem engedi és még van lehetőségem a család közös örömeiben/gondjaiban osztozni !
💓
7 megjegyzés:
Jó olvasni, hogy milyen szeretettel írsz róluk. Biztos, meghálálják a törődésed, aggodalmaskodásod. :)
Tudod Éva, „minden relatív”. Neked legalább vannak unokáid és korodnak megfelelően egészséges vagy. Sok minden elmúlt, sajnos elveszett. De ahogy múlik az idő, az ember megtanulja, hogy már a kevesebbnek is örülni kell.
Évi köszönöm de ezért nem is várok hálát elég az ha érzem hogy szeretnek!
aranyos fodorka valóban sok minden az idő előre haladtával elveszik, de remélem mindig lesz életemben olyan időszak mikor tudok valaminek örülni.
Jó volt olvasni a soraidat, csak úgy sugárzik belőle hogy mennyire szereted az unokáidat, és ez maradjon így még nagyon, nagyon sokáig amihez jó egészséget kívánok szeretettel. Jól megnőttek, és gondolom nagy szeretettel tanítgatják a videójátékokat....
Kedves Gizi nagyon szépen köszönöm!
Ez a bejegyzésed elkerülte a figyelmemet, pedig milyen igaz! Hogy nőnek a gyerekek, és mennyire múlnak az évek! Azért jó, hogy megőrizted a derűdet, és az alkotókedvedet.
Kedves Ani köszönöm !
Megjegyzés küldése